Okos ember is könnyen téved - avagy Pogátsa Zoltán esete a skandináv jéggel
Akkortájt, amikor a szerző született, épp "megállapodtunk" egy közös sörözés során egy JUSOS delegáció tagjaival, hogy a skandináv modellben közösen kiegyezhetünk - alapvető értékeim azóta sem sokat változtak. Ezért is tűnt izgalmasnak a "Pannon pumák, skandináv modellek és a magyar valóság - Ökopódium Szél Bernadettel és Pogátsa Zoltánnal".
Az nagyon messzire vezetne, hogy miben értek egyet vagy nem a hazai zöldekkel - Pogátsa azzal a kijelentésével vitatkozom, hogy szerinte a magyarok értékrendje megfelel annak, ami alapján a skandináv modell nálunk is megvalósítható lenne. Hát.... sajnos, nem.
Magyarország kulturális állapota – a magyar lélek súlya és szerepe a politikában.
Csepeli György[i] vagy Kopp Mária[ii] kutatásai az identitásról ill. a magyar lelkiállapotról, a világ kulturális térképét elkészítő Inglehart-Welzel[iii] páros, s legfőképp Hankiss Elemér[iv], aki a legátfogóbban foglalkozott a témával, részletes és komplex tanulmányaik alapján állítható össze a rendkívül elnagyolt, de a lényeget tömören tartalmazó kép:
A legmeghatározóbb a bizonytalanságtól való félelem, a konfliktuskerülés. Mivel ez együtt jár az erős individualizmussal, önzéssel, alacsonyak a közösséghez tartozás civil értékei, miközben fontos a család szerepe. Hajlamosak „felsőbb erőkben” támaszt találni, legyen az a vallás és/vagy karizmatikus vezető.
A társadalmi különbözőségeket elutasítja, de a versenyt is, a valós teljesítményt nem értékeli. A mának, rövidtávú céloknak él, jellemző a szabályszegő magatartás.
A fentiek alapján a „magyar lélek” – szinte mindenben ellentétes azzal, ami a jelen sikerességéhez kell. A jövő az egyén- és társadalom, valamint a természet, a gazdaság, a kultúra egyensúlyának megtalálásán múlik, amihez alapvetően poszt-indusztrialista értékrend tartozik, azonban a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos fejlődési folyamatokat nem lehet átugrani: esetünkben ez a teljesítményére büszke, a jövő számára befektető/megtakarító polgár/citoyen, aki tudja, hogy közösségben lehet sikeres, a szolidaritás és a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása egyben saját, személyes érdeke is.
Az ábra nem pontosan azt mutatja, de mégis szemléletes: Skandinávia felé nekünk Szlovákián és Németországon keresztül vezet az út. (S ugyancsak messze vezetne annak a tagolása, hogy a világ most nem efelé halad - de majd lesz esély, globálisan.)
(Ha ehhez azt vágja valaki a fejemhez, hogyan merek citoyenségről beszélni, amikor a társadalom 40 %-a létbizonytalanságban él - akkor nem érti, hogy itt a többségről beszélek.Ö
[i] pl: http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a815.pdf
[ii] http://www.tavlatok.hu/86/86kopp_skrabski.pdf
