Vissza a jövőből - azután előre

koves.JPG Olyanokkal lehet jót beszélgetni, netán vitatkozni, akik nézete közel áll a mienkhez. Bár az ő „eszmetársai” szívesen minősítenek engem neoliberálisnak – de Köves Alexandra[i] ilyen. Egyrészt sokkal optimistább vagyok nála: az AI, robotizáció terjedésével egyre inkább megközelíthetőnek tartom azt az állapotot, hogy az alapvető emberi szükségletek kielégíthetőek legyenek – de pesszimistább, hogy ezt sikerül-e fenntartható módon elérni, hiszen túllaktuk-túlfogyasztottuk a bolygónkat, illetve hogy az általa javasolt megoldásoknak mi a realitása.

Nem kapcsolnám össze az egyenlőtlenség növekedését a nemnövekedéssel. Ez utóbbi egyrészt egy zajló megatrend, vagyis a GDP növekedés üteme csökken, másrészt ha nincs növekedés, akkor az vagy azt jelenti, hogy sehol sincs értéktöbblet, vagy azt, hogy a nyereségek-veszteségek kiegyenlítik egymást. Azt ugyanis nem hiszem, hogy valaha is lesz egy olyan társadalom, mely a ráfordításoknál kisebb értéket szeretne előállítani. Ugyancsak a növekedés mellett szól, hogy nagyobb tortát könnyebb elosztani – s jól látható, mennyi helye lenne az erőforrásoknak (környezeti ártalmak, É-D kérdés rendezése. Az írás hivatkozik Easterlinre, aki szerint a boldogság növekedése nem arányos a jövedelemmel – de ez a szint a mai állapotunkhoz képest meglehetősen magas, kb. a magyar átlagjövedelem háromszorosa. [ii] (Közben a magyarok harmada a társadalmi minimum szintje alatt él, ahol nem várható el, hogy ne az anyagi célok legyenek az elsődlegesek a számukra). Persze, ez egy un. nyugati, anyagi orientáltságú ország, de nehéz lenne azt mondani a szegény Dél-nek, hogy ők ne akarjanak anyagi értelemben is jobban élni. A dolog nehézsége az is, hogy – Dahrendorf szerint – egy társadalom gondolkodásának átalakításához 60 év kell, s az, hogy a családok, az iskola, s az egész társadalom ezt állítsa erkölcsi mércéül. Bár az emberbe kódolva van a versengés, a többre törekvés –nem csak zérus összegű játszmák léteznek s a „több” jelenthet minőséget[iii] is.

Érdekes javaslat a vezetői bérek/jövedelmek korlátozása – nem értek egyet, az ilyen adminisztratív eszközök ritkán sikeresek. Mekkora legyen az a mérték – s miért ne annak a fele vagy duplája? Mennyi legyen Lionel Messi jövedelme? Érdemes megnézni ennek a forrását. A nagy különbségek elsősorban az USA-ra jellemzőek – s elsősorban a globális nagyvállalatok vezetőire. Ők azok, akiknek a tevékenysége az egész világra kiterjed – de a cégek jövedelme az USA-ban jelenik meg – s nem véletlenül említettem Messit: ezeket a CEO-kat ugyanúgy kezelik – s fizetik. A világcégek eredményeiben pedig egyaránt szerepet játszik az innováció (pl. Facebook, Amazon) – s az is, hogy ügyesen ki tudják helyezni az élőmunka igényes és környezetre veszélyes tevékenységeket, s ki tudják használni az off-shore és egyéb adózási kedvezményeket. S igen, visszaélnek a helyzetükkel – s ezt mindaddig megtehetik, amíg nem áll velük szemben valamilyen ellensúly. S megtehetik, mert nem látszik a „valódi” tulajdonos: Jeff Bezos az Amazon 25 %-a felett rendelkezik – de a számszerű többséget azok a pénzügyi befektetők képviselik, akik lehet, hogy a megtakarított filléreinket kezelik, mi pedig azért bíztuk rájuk a pénzünket, mert magas hozamot ígértek, s azt igyekeznek is megszerezni. Naivnak tűnő elképzelés – de mi vagyunk ezeknek a cégeknek a tulajdonosai, a vásárlói, de számon kérjük-e hogy a CSR programok valóban fair és tisztességes működést jelentenek-e, átláthatóak-e a környezet- és munkavédelmi szabályok, a vezetői juttatások? Az átláthatóságot javítaná, ha pl. a cégek felügyelő bizottságaiban nem csak a munkavállalók – hanem a fogyasztók képviselője is helyet kapna. (Azt az érvet nem is akarom bevetni, hogy egy közepes HR adminisztrátor olyan csomagot tudna kialakítani, melyben az SZJA alá eső jövedelem csak tetszőlegesen kis részt képviselne).

Sokat vitatott az FNA ügye.

„A hatalom ne beszéljen, hanem cselekedjen! Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket; Ha viszont úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek.” (Goethe). Ez egybeesik a riportban megfogalmazott pozitív emberképpel – de a valóságban azért távol vagyunk attól, hogy mindenkire igaz legyen. Óvatosságra int a világtörténelem első FNA-ja, amikor a római birodalom biztosította polgárai számára „kenyeret és cirkuszt” – vagy az a megfigyelés, hogy ahol viszonylag magas a munkanélküli segély, sokan nem tudnak mit kezdeni magukkal. A társadalomból „kiszakadtak”, nemzedékek óta szegregációkban élők számára sem megoldás az FNA – számukra idő- és költségigényes fejlesztési programokra lenne szükség[iv].

Ha FNA-ról beszélünk, nem kerülhetjük meg azt a kérdést, hogy mire is nyújtson fedezetet. Ez Magyarországon biztos, hogy a már idézett Esterlink értéknél (közel havi 1mFt) jóval kevesebb, de a Világban által mérvadónak tekintett napi 2 dollár (havi 18 eFt) értéknél több kell, hogy legyen. (A 2018-as létminimum 95 e Ft/hó). A Párbeszéd 2015-ös javaslata[v] (25 ezer a gyerekeknek, 50 ezer a munkanélkülieknek, 75 ezer a várandós anyáknak, 105 ezres nettó minimálbér a munkavállalóknak) viszonylag könnyen teljesíthetők, de félő, hogy a szolidaritás-hiányos társadalmunkban a többség – mely bizonyára elfogadja, hogy ő is kap 50 e Ft-ot) ezzel „letudja” a maga felelősségét, s akkor nem szán pénzt a szociális felzárkóztatásra, az esélyegyenlőséget biztosító oktatásra és egészségügyre. Utalva a „60 év”-re: a fokozatosság lehet a jó megoldás, pl. a családi pótlékkel, garantált létminimummal, negatív adózással – s ahogy már utaltam rá, az edukációval.

Nekem tetszik a „backcasting”, a kívánatos jövő elérésének a visszabontása napjainkig – de én már belemerevedtem a szcenárók, realitások vizsgálatába. S ajánlom magamat[vi]

 

[i] https://168ora.hu/itthon/koves-alexandra-tarsadalom-gazdasag-nemnovekedes-gdp-utopia-penz-178318 Itt a szembenézés ideje. Interjú Köves Alexandrával, 168 óra, 19.11.28.

[ii] https://geo2.blog.hu/2015/12/16/ha_majd_a_boseg_kosarabol_652

[iii] https://szazad21.blog.hu/2017/01/14/elet_a_matrixban_az_embereket_lelovik_ugye

[iv] https://nyomorszeleblog.hvg.hu/

[v] https://parbeszedmagyarorszagert.hu/files/public/u363/mmaa_alapjovedelem_vitairat-final-2_0.pdf

[iv] https://geo1.blog.hu/2019/08/12/egy_neolibsi-komcsi_feljegyzesei

Címkék: Holnap