"A népek nem gonoszak, hanem ad definitum buták"
"A népek nem gonoszak, hanem ad definitum buták. Így a kérdés az, hogy mennyire hülyítik el őket." Facebok bejegyzés, Kiski.
A továbbiakban:
"a nép" - a választópolgárok összességepopulizmus +.: a hatalmat a népből eredezteti, s nem engedi, hogy azt egy szűk elit kisajátítsa, a döntéseket a nép bevonásával kell meghozni a közvetlen (pl: önkormányzatok szintjén) és deliberatív módszerek alkalmazásávalpopulizmus: elitellenes, célja a gazdasági, politikai és egyéb (köz)intézmények „visszahódítása” az „elittől” a „népnek”.demagóg: bonyolult kérdésekre egyszerű, hazug megoldásokat adElső rész: Látszat, demokrácia, népszavazás Ebben a korábbi posztomban azt taglalom, hogy a "nép", a zemberek tudása, felkészültsége nem elegendő ahhoz, hogy komplex kérdésekben döntésekre tudjanak jutni - vagyis ebben a "tudatlan" értelemben igaz, hogy "buták" vagyunk. Butaság ellen persze van orvosság - a tanulás. Hiábavaló törekvés lenne, ha az átlagnál valamivel nagyobb IQ-mal arra törekednék, hogy mindent megtanuljak, amit pl. egy atomerőmű támogatásához vagy ellenzéséhez tudnom kellene. Mert ismernem kellene magát a technológiát, a fűtőanyagok beszerzését, tárolását, a különböző kockázatokat, a rendelkezésre álló hűtővíz mennyiségét, az elkövetkező időszak energia-szükségletét, a szükséges beruházás gazdasági kérdéseit (hogyan, miből finanszírozzuk), az alternatív lehetőségeket, a szállítók kiválasztásának politikai következményeit - hogy csak néhány dolgot említsek. Ezért kénytelen vagyok az egyes témák szakértőire támaszkodni - ami persze megint csak nem olyan egyszerű, hiszen egymásnak ellentmondó érveket lehet tőlük hallani. Ezért minimális elvárásom az, hogy az adatokat, érveket hozzák nyilvánosságra, s azokat így ütköztessék egymással. Vagyis kénytelen vagyok az elit tagjaira figyelni, hagyatkozni.
Második rész: (hozzászólás egy poszthoz)
Kedves Jámbor Adrás, nem egy cikk címe alapján kellene klaviatúrához nyúlni. Ugyanis "A magyar elit jó pár tagja" - s nem AZ elit. A fogalom eleve nem egzakt - az establishment magyar fordítása, nagyjából a a társadalom felsőbb részét, a vezető réteget jelenti - de nem csak a politikait, hanem a gazdasági, szellemi, egyéb közéleti személyeket is. Így pl. magába foglalja a közvéleményt alakítani kívánókat - így pl. a Kettős Mérce egész szerkesztőségét is.
Elitre szüksége volt/van a munkásmozgalomnak, az új baloldali mozgalmaknak - hiszen tanult, képzett vezetőkre van szükség, akik így egyből az "elit" tagjaivá válnak. (Tsziprasz, Cobyn, Sanders, TGM - mind képzett, tanult emberek.)
Az elitellenesség másik neve a populizmus - amit csak egy lépés választ el a demagógiától. S bizony, mintha ezt a lépést megtetted volna - amikor a 4 millió létmin.alatt élőkről beszélsz. Ugyanis az tényleg egy más kategória - de most nem az volt a topik. Lehetett volna - de nem az volt. S ezen még sajnálkozni, felháborodni sem kell, ugyanis az elit működése az, ami meghatározza a négymillió életét is. Minimum azzal, hogy ha nem az államon élősködik - akkor több erőforrás és figyelem marad a négymillióra... (Mostanában sok szó esik pl. az egészségügy privilegizált elitjéről, mely a legnagyobb akadálya/akadályozója a változásoknak.) S ez a konferencia - ahogy Gabor Elek megfogalmazta - éppen arról szól, hogy az elit ne uralkodni, hanem hatni akarjon.
Azt hiszem, másokhoz hasonlóan te is elköveted azt a hibát, hogy szóhasználatodban egyenlőségjelet teszel az elit és a politikai előtt között. Bizony, az elit tagjai közé sorolom Ferge Zsuzsát, TGM-et, Pogátsa Zoltánt - vagyis az elit azért valahol egyénekből is áll.
A politikai elittel kapcsolatos hozzáállásoddal, hozzállásotokkal kapcsolatban is van gondom. Nem mintha nem érdemelnének rossz osztályzatot - de a régi elitet nem elitista publicisztikákkal, "bekiabálásokkal" lehet és kell leváltani - hanem bele kell(ene) állni a dolgok sűrűjébe, a politizálásba.
A politika persze már más tészta: illene észrevenni, hogy milyen jól használta ki Orbán 2010 előtt az elit-ellenességet - s épített ki klientúrát, "politikai családot". S gyanús lehetne az is, hogy a jobb- és baloldali kapitalizmus/polgári demokrácia/elit kritikák igen veszélyesen tudnak összeérni.
Konklúzió: "Elitellenesség" - akik ezt használjál, lusták hozzátenni, hogy a mostani vagy az eddigi elitről beszélnek. Mert mindig szükség lesz kreatív, innovatív emberekre, akik eredményeket tudnak elérni. Nem árt, ha az egyes tudományoknak, szakmáknak vannak kiemelkedő képviselői, akikben jó okkal meg lehet bízni. Még beláthatatlan ideig szükség lesz vezetőkre - legyenek azok választottak vagy kinevezettek - akikkel nehéz lenne bármiről is úgy szót váltani, hogy utáljuk őket. Legyenek olyan művészek, akik sokakra tudnak hatni. Mivel az "elit" az utálatosokat, utálni valókat jelenti - hogy hívjuk őket ezután?