A Momentum pontokba foglalta, hogy szerintük melyek a legnagyobb kihívások[i]. Mindeni kedve, beállítódása szerint értékelheti vagy akár véleményezheti is ezeket – de előtte érdemes egy lépést hátrálnunk.

Ugyanis létezik egy nemzetállami szuverenista[ii] narratíva, nem csak nálunk, de a világban máshol is. (A dolgok elvi tárgyalása érdekében tekintsünk el attól, hogy nálunk ez a „maffia-állam” kiépítésének az álcázására szolgál).

Remélem, mindenki számára elfogadható a válasz, ha az a kérdés, hogy mi a legfontosabb egy nép, egy ország (de a FÖLD) lakosainak a számára: az, hogy BOLDOGOK legyenek. (elégedettek az életükkel, teljesítményükkel, stb.) A világban többfajta boldogság létezik. Az egyik az un. természeti népek boldogsága, melyek a legnagyobb harmonizációban élnek a természettel, a környezetükkel. (Ezt mutatja ki Bhután helyzete – vagy „Az istenek a fejükre estek” filmben szereplő busmanoké.) Ugyanakkor ez távol áll a mi történelmi-kulturális gyökereinktől: az egyén boldogságát a közösségben való feloldódás, az egyéni szükségletek minimálisan tartása szolgálja.) Ennél közelebb áll hozzánk mindaz, amit ENSZ boldogság indexe (World Happiness Report[iii]) mér. Ebben – a gazdasági fejlettség, a GDP mellett – olyan tényezők szerepelnek, mint az együttműködés, az életminőség, a társadalmi kohézió, az egyén szabadsága döntései meghozatalában.

Az, hogy melyik nemzethez tartozunk, meghatározó az életünkben – innen kapjuk a nyelvünket, viselkedési-gondolkodási kultúránkat, stb. Fontos a szabadságunk, hogy magunk dönthessünk saját és gyerekeink sorsáról. De szuverenitása, a hatalom forrása az a nép kezében van – ezt igyekeznek a politikusok kisajátítani. El lehet kábítani a választópolgárokat – de a nép érdeke az, hogy megtalálja a jól-létét, a boldogságát – s könnyen belátható, ez csak akkor lehetséges, ha hosszú távon is fenntartható a gazdaság, a társadalom, a kultúra és a környezet egysége.

(A fenti felosztás valójában elvi, de segíthet a tárgyalás megkönnyítésében. Amikor a gazdaság fenntarthatóságáról esik szó, többnyire a hiányról, inflációról, a folyó fizetési mérlegről beszélnek. De nem attól lesz fenntartható, ha mindenben önellátóak vagyunk, hanem attól, ha diverzifikáltak a kapcsolataink, ha nem vagyunk senkinek sem kiszolgáltatva – illetve ha értékes termékekkel tudunk részt venni a cserében. Az értéket az határozza meg, hogy mekkora szellemi tőke, tudás kell az előállításhoz, illetve mennyire szolgálja a jövőt, a környezeti fenntarthatóságot, az egészségesen megállt éveket. A fenntarthatóságnak ugyancsak feltétele az átláthatóság – ne lehessen mások kárára gazdagodni, járadékvadászatba fogni. Vagyis: mind a négy területet érintettük.)

Még az un baloldalon is el-elhangzik, hogy a globalizmus, a globalizáció káros hatásainak kivédésének a nemzeti szuverenitás az eszköze. Tekintve, hogy egyes országok önmagukban is globális szereplők, ez az állítás fals. Mások a helyi, önfenntartó közösségekben látják a megoldást. Tény, hogy az ember számára alapvető a közösség által nyújtott biztonság. „A közösségeket három dolog tartja össze: tagjaik közös akciókat szerveznek, vannak közös hiedelmeik, és közös szociális konstrukciókat alkotnak. Amennyiben ez a három dolog megvan, létrejön egy negyedik – a közösséghez való hűség”. (Csányi Vilmos). S valóban, megfigyelhető, hogy azok az emberek érzik boldogabbnak az életüket, akik több ilyen közösséghez is tartoznak – a családon kívül munka- és alkotóközösségek, ahol jellemző a kaláka-szerű munka, lakóközösségek, sport- vagy kulturális csoportok. Ezzel kapcsolatban két dolgot érdemes megemlítenünk: egyidejűleg nem tartozhatunk túl sok valódi közösséghez, mert akkor valójában nem igazi a kötődésünk. Ilyenkor vagyunk kitéve annak, hogy manipuláljanak minket, s mintegy pótcselekvésként alakul ki bennünk egy hamis közösségi tudat. Egy egészséges társadalomban az ilyen mikroközösségeken keresztül kapcsolódunk az egyre nagyobb körökhöz, s nem csak a kooperációt, hanem mások tiszteletét is megtanuljuk.

A másik szempont: a közösségek működését befolyásolja a méretük. Egy ember általában 60-150 másikkal tud közvetlen kapcsolatot létesíteni, ezt meghaladva egy nélkülözhetetlenebbé válnak a formális szabályok, a képviseleti, döntéshozatali eljárások. Ezt ott válik izgalmassá, ahol megnézzük, hogy a társadalom egyes szintjein milyen feladatok (ld: közös akciók), döntési helyzetek léteznek. Most csak hivatkozva[iv]a részletekre, az 1000-1500 fős önkormányzati alsó szintektől 10-60ezres kistérségeken, a másfél – két milliós régiókon keresztül juthatunk el a nagyrégiók, majd a planetáris szintig. Minden nehézsége, problémája ellenére evidenciának tűnik, hogy az EU integráció erősítése lehet számunkra a kívánatos: egységes kül- és védelmi politikai, gazdasági szabályozás és pénznem, közelítő szociálpolitika, egységesülő szabványok és sztenderdek, átjárható oktatás és képzés, közösségi közlekedés gerinchálózatai, stb. A feladat-regiszter alapján megállapítható, hogy hová szükséges és lehetséges telepíteni a döntési hatásköröket, az ehhez szükséges forrásokat – de az is, hogy az alulról építkező társadalom az életképesebb, s a jogok gyakorlását, a demokráciát is így lehet megtanulni.

A fentiek alapján úgy gondolom, a legnagyobb kihívás a közjó érvényesítése, ha döntéseink átmennek egy olyan teszten, hogy mi a hatásuk a gazdaság, társadalom, kultúra, környezet hosszú távú fenntarthatóságában. Sajnos, az ellenzéknek most van ideje arra, hogy egy társadalmi parlament keretében szakmai kerekasztalok alakítsák ki a szakpolitikai elképzeléseket – ami akkor lehet sikeres, ha a politikai pártok csak egyenrangú társadalmi szervezetekként vesznek részt. Mert azért tudjuk: bármennyire is okosak és vitára érdemesek Donáth Anna pontjai, mindez része annak a csörtének, melyben a DK és a Momentum azt akarja eldönteni, hogy ki legyen az ellenzék vezető ereje. Pedig politikai értelemben nem az a legnagyobb kihívás, hogy melyik párt akar egy normális Magyarországot, hanem az, hogy ezt a társadalom túlnyomó többsége is akarja.

^[i] https://momentum.hu/holnap-magyarorszaga/

^[ii] https://infostart.hu/belfold/2020/12/08/bemutattak-orban-balazs-magyar-strategiai-gondolkodasrol-szolo-konyvet

[iii] https://worldhappiness.report/ed/2022/happiness-benevolence-and-trust-during-covid-19-and-beyond/#ranking-of-happiness-2019-2021

[iv] https://geo1.blog.hu/2018/07/12/nemzeti_erzes_szuverenitas_erdek_identitas