A demokrácia jövőbeni technológiája

 

dontpanicorganise.jpgMilyen esélye van a demokráciának a mesterséges intelligencia korában?  Az írás védőbeszéd egy harmadik út mellet, túl a technokrata szkepszisen és a digitális utópián.

Peter Thiel, amerikai befektető szerint a demokrácia egy „elavult technológia”. Ennek mond ellen Daniel Dettling, jövőkutató egy kommentjében. Valóban a demokrácia végjátéka zajlik?

A digitális átalakítás és a mesterséges intelligencia (MI) megváltoztatja társadalmunk életét. De milyen mértékben és milyen irányban? A digitalizáció ezidáig a hatalom remélt decentralizációja helyett a platformok oligarchiáját hozta el.  Vajon a demokrácia alternatívája egyfajta technokrata/autoriter egypártrendszer, a kommunizmus gazdasági hanyatlása nélkül? Világszerte számos ország, mint például Kína, Thaiföld, Szingapúr, Észak-Korea a digitális diktatúra ezen útját járja. Hamarosan ezekhez lehet majd sorolni néhány afrikai országot vagy Törökországot, Oroszországot és akár Magyarországot is. A német származású, amerikai befektető, a pay pal alapítója, Peter Thiel a demokráciát elavult technológiának tartja, ami a digitális világban alkalmatlan.

Jamie Bartlett, brit szakíró a "The People Vs Tech" című könyvében a demokráciát az új technológiákkal vívott végjátéknak tekinti: A következő években vagy a technológia rombolja le az általunk ismert demokráciát és társadalmi rendet vagy a politika nyomja rá a hatalmát a digitális világra.”

De a játék még nem dőlt el. Még választhatunk: vagy olyan rendszereket alakíthatunk ki, amelyek az állampolgárokat szolgáló kormányokat ellenőrzik – vagy olyat, melyben az  államok és vállalatok minket, mint állampolgárokat és fogyasztókat ellenőriznek.

 Kína nem példakép.

Kína a második utat választotta. 2020-ig a népköztársaság minden állampolgárnak egy „superscore”-t ad és bevezet egy közösségi kreditrendszert, ami szerint az állampolgárok minden közösségi magatartását rögzítik és értékelik. A cél, hogy a mesterséges intelligencia révén teljes körűen megvalósuljon a videó-figyelés arcfelismeréssel és magatartáselemzéssel. 2020-ban minden második kínai figyelőkamerát kap. Az utazás szabadsága már ma is rendkívül szigorú több mint 20 millió kínai számára. Sok szülő már ma sem dönthet, milyen iskolába járatja a gyerekeit. Kína újra feltalálja a diktatúrát, hogy teljes ellenőrzése alá vonja a gazdaságot, a politikát és a társadalmat.

Digitális demokratikus vízió

Egy jobb, demokratikus mesterséges intelligenciához olyan vízióra van szükség,  amit hálózatok, mozgalmak, stabil és átlátható infrastruktúrák, megfelelő szabályozás és képzés éltet.

Azzal a kérdéssel kell kezdenünk: valójában mit akarunk, és mire van szükségünk. A "Demokratie und Gesellschaft 4.0" jelentése: az egyén megerősítése, nagyobb biztonság és jólét – egy olyan társadalom, aminek minden állampolgár részese.

A jövőben négy trend játszik döntő szerepet:

 1.     Digitális mobilizáció

 Olyan hálózatokat és önszerveződő (grassroot) mozgalmakat hoznak létre elkötelezett állampolgárok, amelyek meghatározott témákra és projektekre irányulnak. A politika egyre inkább projektek köré fog szerveződni és egyre kevésbé pártok köré. Ennek alapját képezik majd a közvetlen hálózatépítés MI eszközei – olyan algoritmusok és applikációk, amik összehozzák a projekteket és az embereket.

2.     Európai infrastruktúra

"Mi itt Európában teljesen átadtuk ezeknek az algoritmusoknak az ellenőrzését amerikai magáncégeknek” – figyelmeztet Ulrich Wolhelm, a bajor rádió intendánsa. Felveti ugyanakkor azt a központi kérdést: hogyan tudjuk megteremteni a digitális térben a nyilvánosságot.

A választ abban látja, hogy meg kell teremteni egy olyan audiovizuális tartalmú, európai digitális platformot és infrastruktúrát, ami nyilvános, átlátható és hozzáférhető.

Ez állna szemben a Szilícium-völgy magánkézben lévő monopóliumaival és az autoriter kínai platformokkal.

3.     Algoritmus-ellenőrzés

Nem csak Kínában és az USA-ban, de néhány EU tagállamban is a kormányok automatizált döntéshozatalt alkalmaznak. Dániában legutóbb az okozott nyilvános felháborodást, amikor a helyi önkormányzatok a gyermeket fenyegető veszélyeket a pszichikai betegségek, a munkanélküliség és elmulasztott orvosi vizsgálatok pontozása alapján akarták megítélni. Olyan mesterséges intelligenciáért felelős európai és nemzeti szintű hatóságra lenne szükség, ami kidolgozna az algoritmusok alkalmazására vonatkozó irányelveket és közös szabványokat

4.     MI mindenkinek!

Az állampolgároknak is jobban fel kell készülniük a mesterséges intelligenciára. Finnországban 2018-ban több mint 10,000-en végeztek el egy ingyenes on-line MI tanfolyamot az országos „AI Challenge” kezdeményezés keretében.

Ausztriában is jó alkalom lenne a „MI mindenkinek” szellemében olyan képzési offenzívát indítani, ami minél többeket ösztönözhetne arra, hogy elemi szinten bekapcsolódjon ebbe a jövőt érintő témába. A mesterséges intelligencia nem lehet csak az informatikai hallgatók és mérnökök monopóliuma. A technokrata szkepszisen és a digitális utópián túl van egy harmadik út is a demokratikus MI jövője előtt, mégpedig a mesterséges intelligencia egyfajta közösségi jövő-intelligenciává fejlesztése. Ezáltal a demokrácia már nem „elavult technológiának” tűnhet, pont az ellenkezője, inkább a jövő technológiája lesz.

 A vízió az egyén megerősítése, a biztonság és az életminőség fokozása, és egy olyan társadalom, aminek mindnki részese lehet. A demokrácia digitális újraértelmezése a tét. És ebben segíthet a mesterséges intelligencia.

(Daniel Dettling, 14.5.2019) - derstandard.at/2000103121796/Demokratie-ist-eine-Zukunftstechnologie

Címkék: Demokrácia, Holnap