Baloldali dilemmák

polcomp_sajat.JPGTanulságos volt Az új baloldali tendenciák Európában (1) esemény. Talán nem véletlen, hogy nem kaptam szót - elég sokszor kritizáltam a baloldalt.

 Ott, a helyszínen csak két dolgot említettem volna, (a) az egyik a Pogátsa Zoltán említette mátrix. Sajnos, egy hasonló magyar oldal már nem létezik, az eredeti (angolul) viszont igen. Aki kitölti a tesztet, az megkapja eredményül, hogy hol is van az ő helye ebben a mátrixban - alul a saját értékeim szerepelnek. (Csak érdekességként említem: ezek az adatok azt mutatják, hogy milyen lenne a számomra ideális világ - viszont ha a mai valóságból indulok ki, akkor más eredményeket kapok: sokkal jobboldalibb, "piacbarátibb".)

 (b.) A másik: megértem, hogy a baloldal (is) válsághelyzetben van - s messze nem tartom kritizálhatatlan a ma létező liberális demokráciát, benne a piacgazdasággal: csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kritika és a tagadás nem ugyanaz. Ma viszont sokszor nagyon hasonló kifejezésekkel ostorozzák balról és jobbról a létezőt - aminek az a veszélye, különösen Mo-on, hogy ez a jobboldali szélsőséget erősíti.

 Úgy látom, hogy a mai baloldal (egyik?) legnagyobb gyengesége az, hogy baloldali akar lenni - s nem a lehetséges megoldásokat keresi. Az időre figyelve azt már nem mondtam volna ott el - de most itt igen - hogy milyen markánsan elkülönült háromfajta baloldaliság. (A negyedik, a TGM által reprezentált marxista, antikapitalista áramlat nem ült az asztalnál.) Az egyik a "magyar klasszikus" - Marx a zászlója, nosztalgiával gondol a Kádár-rendszerre, a klasszikus kizsákmányolt és kizsákmányoló osztályban gondolkodik, anti-kapitalizmushoz közelítő álláspontjának minimális célja a jóléti társadalom (szerintem: szociális piacgazdaság), s a munkavégzési formák változása ellenére a szakszervezetekre támaszkodna. Így viszont nem veszi figyelembe, hogy a szociális piacgazdaság egy-egy országon belül volt működőképes (s ez akkor is igaz, ha Európában meglehetősen nagy volt ebben a hasonlóság) - de a globalizáció keretei közt csak globális megoldások lehetségesek. (S a dolgok sosem egyértelműek: pl. amikor a termelést kihelyezik a szegény országokba, akkor valóban rettenetes, hogy 5 rúpiát tud keresni egy indiai kisgyerek - de ez éppen 5 rúpiával több az addigi semminél, mint amennyi pénzt korábban keresni tudott a család.)

A másik irányzat a piacgazdaságot és az igazságosság követelményét kívánja összeegyeztetni. (Piketty és Rawls a hivatkozási alap, ezt az irányzatot képviseli Pogátsa Zoltán - akinél nehéz eldönteni, hogy követendő irányról, vagy közvetlen tennivalókról van-e szó. Pl. egy dolgozatában kimutatta, hogy a nálunk sikeresebb országokban - magasabbak a bérek. Valószínűleg ez alapján vette a programjába az MSZP az általános béremelés követelését. A megoldás pedig ott lehet, amire az Audi helyzete utal: ha a szakszervezet vívja ki a báremelést, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a tulajdonos számára is elviselhető, kezelhető lesz a bérnövekedés - ugyanakkor ha ez állami intézkedés eredménye, akkor az autartikus, zavaró beavatkozás a piaci viszonyokba.) Értem, ha valakinek

szimpatikusak a Szyriza és a Podemos elvei - de az ideák kormányzati kudarchoz vezethetnek, ha nem az adott helyzetben egyáltalán lehetséges megoldásokat választják.

A harmadik irányzatot nyugodtan nevezném "újbaloldal"-nak. - hiszen teljesen más a megközelítésük, amit a "növekedési konszenzusnak vége" kifejezés jellemez a legjobban. Az újbaloldal zöld, a közvetlen demokrácia híve, s a hálózatosodásban bízik, nem a hagyományos osztályokban. Javaslataik vitathatók és vitatandók - de gondolatébresztők, mint pl. az FNA

Teljesen természetes - és szükségszerű - hogy folyik az útkeresés, a hagyományos szociáldemokrata alapon a wp_20150910_12_14_27_pro.jpgbaloldal nem újítható meg. (Mivel igazából ki sem alakult, nincs mit megújítani. Ha kell, szívesen megmagyarázom, mit értek ezen.) Az ilyen műhely-munkák izgalmasak, szükségesek. Baj csak abból lenne, ha az MSZP annyira baloldali akarna lenni, hogy egyedül váltsa le a NER-t. Nem fog menni.

Elhangzott, hogy nem csak a mának - hanem 50 évvel előre is kell tervezni. Erről, a jövőről szól egy rendezvény, melyre hívok minden érdeklődőt.

Címkék: Holnap