Jó embertől rossz üzenet
Budapestről üzent Brüsszelnek a sztárközgazdász: "Fontos válaszút előtt Európa"
Harvardi professzorság ide vagy oda - de Dani Rodrik érvei felemásak, javaslataival pedig alapvetően nincs igaza
"Az utóbbi időszakban elsősorban a globalizáció negatív következményei erősödtek fel, az élénkülő verseny aláásta az adózást, a szabályozást, illetve a munkaadó és a munkavállaló kapcsolatát. Mindezek pedig legitimálták az egyenlőtlenséggel kapcsolatos kritikákat és félelmeket. És itt kanyarodott vissza az előadás napjaink populista irányzataihoz, melyek ezeket a kritikákat és félelmeket testesítik meg."
Ez teljesen OK. Ugyanakkor igencsak furcsa a szerző javaslata: a nagyobb nemzeti önállóság felé kell elmozdulni, mert a globalizáció, demokrácia, nemzetállam trilemmájában szerinte egyszerre csak 2 szempont érvényesülhet.
1. Harvardi professzorság ide vagy oda - de a megoldásokban nincs igaza.
(Egyrészt a trilemmáknak is van megoldása - csak ki kell emelni a kétdimenziós térből.)
2. Épp Magyarországon érvel a nemzetállamok növekvő szerepéért egy TÖRÖK közgazdász? Ugyan, miféle demokráciát tud felmutatni ez a két ország?
3. Helyesen - azt mondja, hogy a globalizáció megnövelte a vagyoni különbségeket - de (s ez a baloldalnak szól) - ez nem csökkentette az alul lévők jólétét.
4. A felsorolt példák is azt mutatják, hogy éppen a nemzetállami szerepek miatt nem lehet mit kezdeni az adózással, szabályozással, a munkaadó/munkavállalói kapcsolatokkal, mivel az egyes országok azon versengenek, hogy minél nagyobb kedvezményeket nyújtsanak ezeknek a cégeknek. Úgyhogy ha ezek gondot jelentenek - s valóban jelentenek - akkor ezek megoldása csak és kizárólag globális szinten képzelhető el. A varázsszó: szubszidiaritás.
5. S gondolom, azzal sem árulok el titkot, hogy a populizmus szinterei - a nemzetállamok.
