Elmúltak a március 15-i rendezvények – csendben, látható következmények nélkül. Orbán úr besüvöltötte hablatyait a Nemzeti Múzeumnál – az ellenzék pedig egy igencsak korlátozott habzású ünneplést(?), tüntetést(?) tartott. Pedig lehet, hogy valami olyan született, aminek még nagy jelentősége lesz. https://alfahir.hu/2019/03/15/marciusi_kialtvany_parlament_jobbik_ellenzek.

Nem tartom hibátlannak[i] – de ha abból indulunk ki, hogy az egymással kibékíthetetlen ideológiai, identitásbeli ellentétekben szívesen elmerülő pártok valami olyanban tudtak megegyezni, ami a demokratikus jogállam alapvető kritériumai tartalmazza, akkor reménykedhetünk. Egyrészt talán valami eljut a szimpatizánsokhoz is – másrészt ez alkalmas arra, hogy az ellenzéki erők egy „térben és időben korlátozott alkotmányos minimum” alapján megfelelő kompromisszumokat tudjanak kötni vagy közös-, de minimum koordinált cselekvés érdekében.

A kívánatos jövőről mindig könnyebb megegyezni, mint a múltról, a helyzet kialakulásához vezető okokról. Eltérő mértékben – de mindannyian felelősek, hogy 18-ban, 14-ben legalább a 2/3-ot sem sikerült megakadályozni. Van, aki a rasszista, antiszemita gyűlölködésért felel – s azt se feledjük, hogy 2010-ben önmagában még Orbán „zsenialitása” sem lett volna elég a politikai katasztrófához…

Ezt a felelősséget nem lehet eltagadni – s ránk, magyarokra, nem igazán jellemző, hogy „a múltat békévé oldaná az emlékezés”, ezért inkább azt a minimumot érdemes meghatározni, ami alapján el tudjuk fogadni, hogy valaki helyet foglaljon a következő alkotmányozó kerekasztalnál.

Meg tudom érteni a kifogásokat is – pl. A kifogásaidat megértem, s nem is vitatom - legfeljebb azt, hogy megítélés kérdése, hogy ez egy félig rossz vagy félig jó valami: az én olvasatomban ez tekinthető egy demokratikus, polgári jogállam alap-követelményeinek is.
A Jobbikkal kapcsolatban pedig az a helyzet, hogy előbb jött el az, hogy bambán álljunk: http://beszelo.c3.hu/.../reve.../alltok-majd-bamban-a-parton

Nem, nem hiszem, hogy a Jobbik már demokratikus néppárttá vált volna - de nem zárnám ki ennek az esélyét. (Vannak jelek, pl. Vona ahogy vloggerként beszél, vagy pl. Gyöngyösi Márton - igen, a listázó - beszélt az EU-ról.) De hogy cezúrát lehessen vonni, ahhoz kell a határozott szándék - melynek hitelességét a romáknak és a zsidóságnak kell megítélnie.
S nem, nincs bennem taktikai megalkuvás, hogy "csak a Jobbikkal lehet" - mert nem hiszem, hogy a jelenlegi pártok bármilyen konstellációban képesek lennének a NER leváltására. De egy társadalmi minimum megfogalmazásához, mely a NER utáni idők alapja lehet, hozzásegíthet minket. Mert ugyan, ha leültetjük, egy Fidesz-szavazó melyik ponttal nem érthetne egyet?

[i] Pl: az államnak nem a kiegyensúlyozott tájékoztatásról kell gondoskodnia – neki biztosítania kell ehhez a feltételeket. Lehetne szó a tudomány és a kultúra szabadságáról, a világnézeti semlegességről, a nemzetközi normák betartásáról, humanitárius kötelezettségeink teljesítéséről, stb.