Az ellenzéki előválasztás – és néhány kérdés hozzá

Az országnak harmada érte, harmada ellene gebed – s akikért szól, azok mit sem tudnak róla…

A korábbi évekhez képest nagyot lépett a 6 ellenzéki párt, amikor eldöntötték, hogy mind a 106 egyéni körzetben csak egy közös jelölt indul, közös lesz a listájuk, a miniszterelnök jelölt és a program is.

Örüljünk, s ne fanyalogjunk, hogy előbbre is tarthatnánk – ez így sikerült.

Mostani tudásunk szerint egy időben lesz majd a min.e. jelöltekre és az egyéni jelöltekre való szavazás, az előzőre két-, az egyéniekre egy fordulót terveznek. https://index.hu/belfold/2021/03/01/kinek-elony-vagy-hatrany-a-ketfordulos-miniszterelnok-jelolti-elovalasztas-/. A szavazás – személyes regisztrációt követően -  elsősorban a hagyományos, szavazólapos (egy jelöltet megjelölő) módon történik, de lehetővé teszik az online szavazást is. A hat párt jelöltjein kívül még mindazok is elindulhatnak, akik aláírják a közös elveket, de előre meg kell mondaniuk, hogy győzelmük esetén a hat közül melyik párt frakciójába ülnek majd be.

Arról nem tudunk, hogy a közös listát majd milyen alapon állítják fel.

Az előválasztás minden bizonnyal sikeres lesz – de van néhány vitatható pontja.

1. Az egész választás társadalmi elfogadottságát erősíti, ha nem csak a pártok indítanak jelölteket. Erre lehetőség is van, azonban többeket zavarhat, ha a hat párt valamelyikének a frakciójába kell beülniük. (Igaz, ez nem jelent párttagságot.) Érthető, hogy nem lenne túl jó megoldás, ha nagyon sok frakció között kell majd egyeztetni, de ha kimutathatóan, mérhetően valós igény van rá, akkor a megállapodás után jelentkezők számára elképzelhető egy közös, hetedik frakció létrehozása is. (Erről bővebben: https://www.facebook.com/photo?fbid=10164664046245621&set=a.10150890977170621 )
2. Az előválasztás célja az, hogy a legnagyobb eséllyel induló jelölt képviselje majd az összefogást a 22-es választáson. Ennek egyik bevett formája a 2 fordulós választás, ezt szoktuk meg. Ugyanakkor meglepő, hogy egyéni jelöltek esetében nem számolnak azzal, hogy az első és egyetlen fordulóban nem mindenhol lesz az a helyzet, hogy lesz olyan jelölt, aki megkapja a szavazatok 50 %-át. Ilyen esetekben ott is majd 2 fordulót kellene tartani – amihez több idő és több pénz kell majd.
3. Az indul majd legnagyobb eséllyel a Fidesz jelöltje ellen, aki a legszélesebb támogatásra számíthat, másrészt pedig október 23 és az éles választás közt még van egy félévnyi időszak, ezért célszerű tartalékot is állítani. Ez a hagyományos, egy jelöltes voksolással nehezen valósítható meg, ezért a „több X-es” (vagy: jóváhagyó) módszert kellene alkalmazni. https://kozvelemeny.wordpress.com/2021/03/12/a-kozjot-kereso-partok-valasztasi-rendszere-a-jovahagyo-szavazas. A szakértői anyagból érdemes idézni: „Ez a módszer egy győztes kiválasztása során számtalan teszt szerint a választói akaratot legjobban kifejező rendszernek bizonyul”. A szavazók jelentős hányada minden bizonnyal csak saját favoritját fogja bejelölni, de ha úgy szembesül a kérdéssel, hogy „a jelöltek közül kit tart alkalmasnak”, könnyebben voksol több jelöltre is, mintha azzal a kérdéssel szembesül, hogy „kit tart a legalkalmasabbnak”. Ez egyben azt is jelenti, hogy felesleges több fordulót tartani.
4. Bízzunk benne, hogy a járványhelyzet jelentősen javul, s nem lesz akadálya a személyes/csoportos találkozásoknak. De teljesen biztosak ebben sem lehetünk, mint ahogy abban sem, hogy a menekültügyi vészhelyzet mintájára nem tartják-e fenn a járványügyi vészhelyzetet. Ez azt jelenti, hogy mindenképpen szükség van egy „B”, „C” tervre. Egy ilyen – s akár „A” változatként is működhető megoldás az, ha alapvetően elektronikus szavazásra épül az előválasztás.
   Ehhez adottak a feltételek: magas az internet penetráció, különösen a várhatóan aktívabb fiatalok körében. Amennyiben a fiatalok részt vesznek az előválasztáson, nagyobb valószínűséggel mennek el majd szavazni 22-ben is.
   Az elektronikus szavazás ugyanakkor nem zárja ki a személyes találkozásokat – rendezvények, pultozás, stb.
   Adatvédelmi szempontból is megoldható, hogy a regisztrációval egyidejűleg megadhassák a jelentkezők a későbbi elérhetőségüket – ennek azért is van jelentősége, mivel ár/érték arányban az online használat tűnik – a realitásokkal is számolva – a leghasznosabbnak. Ehhez rá kell szoktatni az embereket a folyamatos használatra, megfelelő kínálatot kell a számukra biztosítani. Az érdeklődést felkelteni és fenntartani elsősorban helyi hírekkel lehet – ehhez viszont helyi tartalmakat is kell előállítani.
   Nem érdektelen szempont, hogy jóval kisebb a költség- és szavazatszámlálási időigénye is.
   Mindezek alapján az online szavazást „A” tervként célszerű alkalmazni.
5. Nem tudható, hogyan is áll majd össze a végleges lista. Tudjuk, elsődleges az összefogás, az egységes fellépés – de természetesnek kell vennünk, hogy ezen belül az egyes pártok mégis csak azt szeretnék, hogy minél nagyobb legyen az ő súlyuk.
   A lista összeállítható akár külön szavazással, akár a közvélemény kutatások átlaga alapján kimutatott erősorrenddel.
   A pártok erősorrendjét jelentősen megváltoztathatja az egyéni mandátumok eloszlása. Az egyéni győztesek sikere – s ez az előválasztás lényegéből következik – nem köthető az egyes pártok teljesítményéhez, ezért listáról célszerű ilyen esetben kompenzációt adni. Ennek jól bevált módszere a német választási rendszer, melyben egyéni körzetekben lehet elsődlegesen mandátumhoz jutni, de ezután listáról annyi jelölt kerül be a Bundestagba, hogy az megfeleljen a pártok erőviszonyainak. (Természetesen ez maximálisan nem biztosíthat, hiszen esetünkben csak fix mandátumról van szó. Ez egyben azt is jelenti, hogy az előzetesen megadott listáról nem biztos, hogy annak sorrendje érvényesül a mandátumok kiosztásánál.)
6. Tudjuk, érezzük, nyilvánosságra is kerül, hogy részprogramjaikban még messze vannak a konszenzustól a pártok, de minden bizonnyal képesek lesznek ésszerű kompromisszumokat kötni – legalábbis, bízzunk benne. Ugyanakkor felelőtlenség a részükről, ha a programalkotás minden ódiumát magukra vállalnák, s nem vennének igénybe pártokhoz nem/kevésbé kötődő, ismert és elismert szakértőket. Ugyanis a helyzet az, hogy az un. ellenzéki (vagy pontosabban: nem kormánypárti) médiumok és publikáló szakemberek ezt a programot ízekre fogják szedni – s a már említett kompromisszum-kényszer miatt biztos találnak is a saját szempontjukból kritikus/kritizálható részeket. A független szakértőktől elvárható, hogy a szakmai realitásokból kiindulva kössenek kompromisszumokat – a szakpolitikusok viszont a politikai érdekekből indulnak ki. S ugyancsak javítaná a program elfogadását, ha azt nem pártpolitikusok, hanem szakértők teszik.
   (Ugyanakkor egy találó hasonlat: valójában nagyon keveseket érdekelnek a programok, ezért az a legfontosabb szerepük, hogy a vidéket járva arra álljanak fel a politikusok – ha nincs egy hordó a közelben � . S persze, azért nem árt, ha mégis csak egy megalapozott, szilárd programon áll a politikus – különben a legkisebb szellő is kifújja azt a lábai alól.)
   
   Akit nem maga az előválasztás érdekel, annak ezt a helyet ajánlom: https://geo1.blog.hu/2021/03/24/homokzo