Az előválasztásról: ONLINE!

elovalasztas_hvg.jpgBréking nyúz: 

Őszig meghosszabbítaná a kormány a veszélyhelyzetet

 Már csak ezért is: ONLINE előválasztást!

Az előválasztás alapvető célja az, hogy olyan jelölt álljon majd szembe a NER jelöltjével, aki széles támogatottságra számíthat. A legfontosabb az, hogy közös jelölt legyen, akit az ellenzéki választók támogatnak, egyben a ma még bizonytalanok közül is minél többen támogassanak majd. Ez azt jelenti, hogy nem az ellenzéken belül a legnépszerűbb, hanem a legtöbbek által elfogadott jelölt kiválasztására kell törekedni – vagyis feltételezzük, hogy jobb eredményre számíthat az, akinek kisebb az elutasítottsága.

Egy korábbi írás már leírta, hogy ennek eszköze az un „több-X-es” (vagy jóváhagyó) módszer, amely „minden téren jobb lenne, mintha csak egy jelöltre szavaznának[i]”. „Ez a módszer egy győztes kiválasztása során számtalan teszt szerint a választói akaratot legjobban kifejező rendszernek bizonyul”. A szavazók jelentős hányada minden bizonnyal csak saját favoritját fogja bejelölni, de ha úgy szembesül a kérdéssel, hogy „a jelöltek közül kit tart alkalmasnak”, könnyebben voksol több jelöltre is, mintha azzal a kérdéssel szembesül, hogy „kit tart a legalkalmasabbnak”. Ez egyben azt is jelenti, hogy felesleges több fordulót tartani. Ha ezt az állítást elfogadjuk, akkor ebből az is következik, hogy az ilyen szavazatok összeszámlálása elektronikus szavazás esetében sokkal gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb – ugyanakkor ennél erősebb érvek is vannak. (Az elő- illetve az éles választás közt jellentős idő telik el, ezért nem kizárható, hogy egészségügyi vagy egyéb szempontból kiesnek jelöltek – ebben az esetben a megfelelő támogatottságot szerzett jelölt ugorhat be a kieső helyére.)

A mostani – nyilvánosságra került – javaslat alapvetően offline, egy szavazatos módszerrel kalkulál, ahogy ez az éles választásoknál már megszokott. Igen ám, de csak a miniszterelnök-jelölt jelöltek esetében gondolkodnak 2 fordulóban, pedig a 106 egyéni környezetben is nagy a valószínűsége annak, hogy nem lesz olyan jelölt, aki már az első fordulóban megkapná a szavazatok több, mint felét, ezért ezeken a helyeken is második fordulóra lenne szükség. Ma még nem tudjuk, hogy alakul a járványhelyzet – de azt igen, hogy az offline szavazás illetve a 2 forduló jóval erőforrás igényesebb. (Pénzben, aktivistákban, időben, stb.). Bízzunk benne, hogy a járványhelyzet jelentősen javul, s nem lesz akadálya a személyes/csoportos találkozásoknak. De teljesen biztosak ebben sem lehetünk, mint ahogy abban sem, hogy a menekültügyi vészhelyzet mintájára nem tartják-e fenn a járványügyi vészhelyzetet. Ez azt jelenti, hogy mindenképpen szükség van egy „B”, „C” tervre. Egy ilyen – s akár „A” változatként is működhető megoldás szintén az, ha alapvetően elektronikus szavazásra épül az előválasztás.
Ehhez adottak a feltételek: magas az internet penetráció, különösen a várhatóan aktívabb fiatalok körében. Amennyiben a fiatalok részt vesznek az előválasztáson, nagyobb valószínűséggel mennek el majd szavazni 22-ben is. Joggal feltételezhetjük, hogy a politikailag aktívabb szimpatizánsok ismerik és használják az internetet – ha pedig eddig nem tették, ideje, hogy rákapjanak.
Az elektronikus szavazás ugyanakkor nem zárja ki a személyes találkozásokat – rendezvények, pultozás, stb. S a regisztrációval, az előválasztási kampányokkal párhuzamosan lehet gyűjteni a kapcsolatokat.

A legtöbb ellenérv a szavazás meghekkelésének a kockázata, úgyhogy érdemes erről beszélni.

Mik a gyakorlat esélyek? A Fidesznek van 30 e tagja - közülük hányan vehetők rá arra, hogy aláírjanak egy NER-t leváltani akaró nyilatkozatot? Az elektronikus regisztrációnál is - legalább szúrópróba szerűen – ellenőrizhetők a személyek. Pl. egy online beszélgetésben, video-chatben a szemedbe fogja mondani, hogy el akarja zavarni Orbánt? Ha az ellenőrzést a helyi aktivisták végzik, biztos feltűnik nekik, hogy sok olyan név van, akikkel már sokszor összeütköztek, akár helyi, akár országos témákban. Ha nagy számban csinálnák, óhatatlanul megnőne a lebukás veszélye - ez pedig rájuk üt vissza. Ha részt vesznek az előválasztásban - csak növelik a részvételt, ezzel az egész legitimációját.

Hogy tudják előre meghatározni, hogy ki lenne a számukra előnyösebb jelölt? Hiszen 18, de még inkább 19 óta tudjuk, hogy nagy az átszavazási hajlandóság, különösen a nagyvárosokban, még ha az elutasítottság elsősorban itt érzékelhető a legjobban, elsősorban a „véleményvezérek”, a lánglelkű értelmiségiek körében. Vidéken, az egyéni körzetekben ez sokkal kevésbé okoz gondot – ott inkább az jelent nehézséget, hogy sikerül-e helyben beágyazott, hiteles jelölteket találni. (Hogy ezek párt-delegáltak vagy netán az un. függetlenek közül kerülhetnének ki, az egy másik kérdéskör – de az előválasztás erre is megoldást jelenthet.)

 

100 %-os biztonság valóban nincs - de olyan kockázat sincs, ami veszélyeztethetné a valós eredményt.

 

 

[i] https://azonnali.hu/cikk/20210324_tobb-x-jobb-elovalasztas-nagyobb-esely-a-fidesz-ellen