Ez a rövid válaszom Bjorn Lomborg [i]izgalmas kérdéseket felvető írására. Egyszerű lenne a helyzetem, ha kiderülne, hogy a szerző az olajcégek megbízását teljesíti – s ezért érvel amellett, hogy a karbonkibocsátás nem veszélyes, a szegények sorsán pedig az olcsó energiával lehet segíteni.

Nagyobb gondban lennék, ha kiderülne, hogy van némi természettudományos végzettsége – akkor ugyanis érvelnem kellene, hogy a klímaváltozás miatt melegedésre nem jó megoldás a több klíma[ii] beállítása. Így viszont marad a cím: a gazdagok ne törődjenek a szegényekkel, önző módon elég, ha arra figyelnek, hogy milyen lesz majd – ha nem is a saját, de - unokáik jövője. Ha elég okosak, akkor rájönnek: ha nem marad fenntartható a gazdaság, a társadalom, a kultúra és a környezet, akkor csak káosz lesz az örökségük.

A társadalom akkor fenntartható, ha nyomor nem fenyegi a békét – ehhez pedig nem elég, ha a favellák, nyomornegyedek népe „olcsó” áramot és fűtést kap. Nem halat kell nekik adni, még csak nem is hálót – hanem halastavakat. Olyan lokális gazdaságokat kell kiépíteni, melyek biztosítják a fenntarthatóságot – pl. a mezőgazdaságban, termékek feldolgozásában. Igen, ehhez képzettségre – és befektetésekre is szükség van. S ez biztosíthatja egyedül a születések számának csökkentését is: az iskolába járó, értelmes munkát végző lányok felvilágosultak, s nem csak a gyerekszülést tartják életcéljuknak. Gáz és áram távvezetékek helyett csak célszerűbb a helyben termelt energia – s bár valóban probléma mentes a tárolás, azért Afrikában kevésbé kell aggódni a nap- és szélenergia megbízhatatlansága miatt. A helyben termelt energia felhasználásával is megállítható, sőt, visszafordítható a sivatagosodás, munka- és megélhetési alkalmat teremtve az ott élőknek. Mindehhez persze vízre is szükség van – de aki képes olajas és gézt kutatni, szállítani és feldolgozni – az képes lehet mindezt a vízzel is megtenni. Mindez nyugodtabb életet biztosíthat az unokáknak is – he nem kell aggódniuk a meglóduló szegénység menetek, migránshullámok miatt. Ha nem csak a védett bunkereikben akarnak élni, figyelnének az emberi tevékenység természetpusztító hatására.

„A klímaváltozás nem a világ végét jelenti” – mondja a szerző, s ebben is igaza van:  az emberi fajt nem fenyegeti a kihalás veszélye – csak a jelenlegi gazdaság, társadalom, kultúra és környezet fennmaradása. S persze, ha az érintett gazdagok a szerzőnél nagyobb súlyt tulajdonítanának a klímaváltozásban az antropogén tényezőknek, s nem csak az energia kitermelés olcsóságát, hanem az externális hatásokat is figyelembe vennék, még jobb örökséget hagyhatnának az unokáikra – de erről a szerzőt, félek, úgysem sikerülne meggyőzni. Addig is érdemes az ilyen táblázatokat böngészni: https://drawdown.org/solutions/family-planning-and-education [iii]

[i] https://www.portfolio.hu/global/20240128/ez-mar-a-gazdagok-kepmutatasa-gyerekek-eheznek-es-halnak-meg-rossz-celokra-forditjak-a-penzt-664921

[ii] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230929/a-felelemkeltes-margojara-hogyan-kell-kezelni-a-vilagot-fenyegeto-problemakat-642587

[iii] https://drawdown.org/solutions/table-of-solutions