A népszavazásoknak – vagy éppen azok blokkolásának – nagy szerepe volt a politikánkban. „az ügydöntő és a többféle joghatású népszavazás … gyakorolhatóságát, a képviseleti demokrácia keretei között, újra kell gondolni[i]”- fogalmazzák meg mindazok, akik a NER utáni politikai rendszerről elmélkednek.

(Több helyen, pl. a hvg-ben is folyik erről vita). Nem véletlenül, hiszen a világban is nagyon eltérő megoldások léteznek[ii] – az adott állam történelmétől, szokásaitól függően. Egyrészt azt kell figyelembe vennünk, hogy egy demokráciából természetesen nem zárható ki a nép – hiszen maga a szó is azt jelenti, hogy a[iii] nép uralkodik. Ez az uralkodás azonban döntéseken keresztül valósul meg, de nagy hiba ezt a szavazásokra leszűkíteni: a döntésben a legfontosabb az előkészítés, a nézetek, érdekek, értékek ütköztetése, a lehetséges legmagasabb szintű – konszenzus közeli – kompromisszum megtalálása. Így belátható, hogy nem nevezhetjük valódi demokráciának azt a szavazást, mely figyelmen kívül hagyja a nép adott esetben közel felét. (A döntési folyamat része a megvalósítás monitorálása, az eredeti cél teljesülésének, vagy az attól való eltérésnek a vizsgálata is).

Tekintve, hogy saját ellenzéke elől az orbánizmus gondosan elzárta azokat a lehetőségeket, melyekkel élve – és visszaélve – rombolni tudta az akkori kormányzatokat, sokan gondolják, hogy egy új rendszerben sokkal szabadabban, bővebben kellene élni a népszavazás eszközével. Tévednek.

Ha megnézzük az eddigi népszavazásainkat[iv], akkor azt látjuk, hogy a NATO és EU csatlakozásunk jóváhagyásán kívül az összes többi nem teljesítette a fenti feltételeket.[v] Sokszor még az sem volt egyértelmű, hogy miről is szól a szavazás, mi lesz a következménye, nem érdemi viták voltak hanem szimpátia-szavazások. Mindezek alapján ügydöntő népszavazást csak valamilyen konszenzus (vagy a közeli helyzet) legitimálására célszerű korlátozni, amennyibe teljesültek az előkészítés szigorú követelményei. Ugyanakkor helye lenne a népi kezdeményezéseknek (egy adott kérdést kötelező-e megtárgyalnia a parlamentnek), de a legtöbb esetben valamilyen (un. deliberatív vagy részvételi) módszert célszerű alkalmazni, melyek kompatibilisek a képviseleti és a közvetlen demokratikus eszközökkel.

(Egy ilyen írás kereteit meghaladná annak a kifejtése, hogy olvasóinak túlnyomó többsége bármennyire is támogatja az SZFE köztársaságot, miért korlátozottak a közvetlen demokrácia keretei, illetve bármennyire is kritizáljuk a pártokat, ha nem is feltételnül a maiakra, de miért is van szükség pártokra. Is. Ha belegondolunk, hogy az egyes szinteken [vi]hol, milyen döntéseket kell meghozni – könnyen beláthatjuk.)

[i] https://www.es.hu/cikk/2020-11-20/majtenyi-laszlo/a-koztarsasag-vegso-alkotmanya.html

[ii] https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pszavaz%C3%A1s

[iii] https://geo1.blog.hu/2017/08/07/a_ujra_a_demokraciarol

[iv] https://www.valasztas.hu/orszagos-nepszavazasok

[v] https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_n%C3%A9pszavaz%C3%A1sok

[vi] https://geo1.blog.hu/2021/03/15/koztarsasag_szubszidiaritas