Ha a demokrácia a nép uralma - akkor ki is, mi is az a nép, mit jelent a „nép" fogalma?

Korábban az egyénről és az államról, a szuverenitásról írtam. Ha a szuvereintás forrása a NÉP, a demokrácia pedig a NÉP uralma - akkor WTF "a" nép?

A gyakorlatban azt látjuk, hogy aki a leggyakrabban hivatkozik a népre - önmagára gondol. Úgyhogy éljünk a gyanúperrel, hogy egy demagóggal találkoztunk. Szintén gyanús a szituáció, ha Magyarországon a népszavazás-sal találkozunk. De ha el is tekintünk az e körüli machinációktól, akkor az ország felnőtt, választójoggal rendelkező lakosságáról van szó? Ez két okból is pontatlan: egyrészt az önkormányzati választásokon az EU-s állampolgárok is részt vehetnek, a parlamenti választáson viszont a külföldön élő magyar állampolgárok is. Ez egyben azt is jelenti, hogy sem az EU-s, sem a szomszéd országok állampolgárait sem rekeszthetjük ki a nép fogalmából - ez alapján pedig belátható, hogy a Föld egyetlen lakóját sem. Ugyancsak nem lehet kizárni a választójoggal nem rendelkezőket - legyenek azok a világ egyes részein az e jogtól megfosztott nők vagy a gyerekek. Ebből következik, hogy a nép legjobban a homo homo sapiens fogalmával, az emberiséggel azonosítható. Amikor az emberiséget érintő kérdésekben döntünk- vagy döntenek, akkor nem csak a magunk, de egyben a gyerekeink, utódaink sorsáról is.

E szofisztikált, a való élettől látszólag elrugaszkodó értelmezésnek nagyon is konkrét értelme van akkor, amikor meg akarjuk határozni a közérdek, a közjó fogalmát. A gyakorlatban ez ugyancsak ingoványos talaj, hiszen az ideológiáinktól, a konkrét helyzettől függően egymástól gyökeresen eltérő vélemények és gyakorlatok ütközhetnek, például abban, hogy lehet-e, kell-e korlátozni az egyének, közösségek szabadságát, mibe fektessük az erőforrásainkat, hol kell állami vagy közösségi segítség, mit érdemes szabályozni és mit nem. Nyomós érveket lehet felhozni a vállalkozások szabadsága - és a szegénység felszámolása mellett. Lehet érvelni a nagyüzemi mezőgazdaság mellett, hogy az élelmiszer igények csak így elégíthetők ki - s lehet érvelni a GMO ellen is. Érvelni tud a vádlott és az ügyész is - de hogyan döntsön a bíró? Tételes jog hiányában azt kell néznünk, hogy mi jó a népnek, az emberiségnek. Lehet, egy adott kérdéstől távol kell lépnünk, hogy megtalálhassuk a közös pontot, de ez, ha igencsak elvontan is, de megfogalmazható: a közjó a gazdaság, társadalom, kultúra, környezet hosszú távú fenntarthatósága.

Ebben az értelemben a NÉP is alapvetően elvi konstrukció, a gyakorlati kezelhetőség érdekében leegyszerűsítve a választópolgárokat, uralmon pedig a meghozott döntéseket, s azok teljesülésének ellenőrzését értsük. Különbséget kell ezért tennünk a nép és a választópolgárok többsége között, megfogalmazva a demokrácia első követelményét: