Orbán politikája megbukott – de a hívei erről nem tudnak, s az ellenzék sem hiszi el

Arra kértem, hogy készítse el az Elxurtuk! c. film pandantját.

2006 június, júlis eleje. Helyszín: Graz, egy egészségügyi intézmény, ahol Viktort próbálják meg talpraállítani, hogy képes legyen beszédet mondani Tusványosfürdőn. Teljes letagriában van - elvonulnak előtte az emlékei. Hogy verte nadrágszíjjal a bősz, kommunista apja, hogy szervezték be, majd hogy kapott fülest az oroszt titkosszolgálattól, hogy mondja el rendszerváltó beszédét...

Tanmesénkben az egyik az ellenzéki (OE), aki a való életben 2010-ben azután 2/3-ot szerzett – a másik a hatalomban lévő (OH), aki már 2006-ban olyan hatalmi helyzetben volt, mint a mai.

2006-ban Orbán 13,5 %-os hiánnyal kalkulált – ilyen „alapon” ígért 14. havi nyugdíjat, s Gyurcsány ígéreteinek a többszörösét. Egy uralkodó O ezt nem hagyná szó nélkül (ahogy valójában a vitán az rendítette meg Orbánt, amikor Gyurcsány rákérdezett: ha annyit beszél a költségvetésről, árulja el, mit is tenne ez ügyben – s Orbánnak ezután nem volt válasza. Tán itt vesztette végképp a lehetőségét annak, hogy valamennyire is becsülete lehessen.)

Az Uralkodónak feltűnt volna, hogy hiába hozza nyilvánosságra őszödi beszédének szoftosabb változatát - http://nol.hu/archivum/archiv-408891-220096 - erre OE láthatóan nem reagál, helyette, jóval később, egy értelmetlennek tűnő cikksorozatot jelentet meg  https://24.hu/kozelet/2016/09/09/orban-vizvalasztoi-idezetek . OH-nak biztos feltűnne, hogy ez nyílt mozgósítás, itt valami készül – s tán az is feltűnik, hogy kétes alakokkal mozgolódnak OE emberei. Mindenestre magasabb készültségi fokozatba helyezi a TEK-et, s újabb Pegasus licenszeket vásárol.

Ha minden óvóintézkedés ellenére eljut a vágott hangfelvétel a közrádióról, annak vezetője azonnal hívná OH-t: főnök, mit tegyünk, előbb-utóbb ezt le kell adnunk, hisz nem csak nekünk adták le – s biztos összehoztak volna egy politikai vitaműsort a hazugságokról, s a „nem kell félni, nem fog fájni” s OE kampányának bemutatása mellett, mintegy mellékesen, azt az öt mondatot is lejátszanák…

A TEK megvédte volna az MTV-t, OE nem tarthatott volna nagygyűlést az Astoriánál…

OE semmit sem ért volna a népszavazási kezdeményezésével, a bíróság – kinek vezetőjét azután az OBH elnöki posztjával kínáltak meg - nem ítélte volna törvényesnek Gaskóék sztrájkjait, harsány röhögés kísérte volna a költségvetés visszavonását követelő „50 Fideszes szakember” petícióját. OE szimplán elvesztette volna a 2010-es választásokat…

(Félreértés ne essék: mindez valóban nem menti fel Gyurcsányt, hiszen nem szorítottak pisztolyt a fejéhez, hogy bármi áron is, de nyerje meg a 2006-os választásokat – de azt vegyük észre, hogy a politikai egy erőtérben játszódik, s nagyon nem mindegy, hogy az ellenzék él-e a demokráciában számára legfontosabb szereppel, a hatalomban lévők ellenőrzésével, vagy csak a saját hatalmi szempontjait veszi figyelembe. Teljesen egyértelmű, hogy az „ellenzéki Orbán” nem győzhette volna le a „hatalomban lévőt”, s hogy a 2010-es kétharmad nem a „hazudtunk reggel, éjjel, este” miatt következett be. De a poszt nem is erről akar szólni - hanem a Fidesz petíciójáról.)

Bréking nyúz: 

Őszig meghosszabbítaná a kormány a veszélyhelyzetet

 Már csak ezért is: ONLINE előválasztást!

Ide kérem minden, offtopkoló net-társamat, hogy személyes, vagy a tárgyhoz nem tartozó vitáikat itt folytassák le. Alapnak ajánlom:

https://www.nyugat.hu/cikk/torok_gabor_interju_jarvany_valasztasok_osztgatas_eu

Az ellenzéki előválasztás – és néhány kérdés hozzá

Az országnak harmada érte, harmada ellene gebed – s akikért szól, azok mit sem tudnak róla…

A korábbi évekhez képest nagyot lépett a 6 ellenzéki párt, amikor eldöntötték, hogy mind a 106 egyéni körzetben csak egy közös jelölt indul, közös lesz a listájuk, a miniszterelnök jelölt és a program is.

Épp azon agyaltam, hogy mennyire fals dolog a népszavazást a demokrácia kitüntetett eszközének használni e kies hazánkban, amikor – vitakultúra, óh – egy igazán lényeges kérdést kaptam a posztom alá:

A népszavazásoknak – vagy éppen azok blokkolásának – nagy szerepe volt a politikánkban. „az ügydöntő és a többféle joghatású népszavazás … gyakorolhatóságát, a képviseleti demokrácia keretei között, újra kell gondolni[i]”- fogalmazzák meg mindazok, akik a NER utáni politikai rendszerről elmélkednek.

Úgy tűnik, a dolgok fent dőlnek el - pedig nincsen "fent" alapok és tartószerkezetek nélkül.

A járvány „felvezető szakasza” a nyár elejére lefutott. Megpihenünk, de mivel ma sincs vakcina, továbbra sem lazíthatunk. A második fordulóra várunk. Ebben az átmeneti helyzetben kérdeztük a kormányzati tájékoztató szeánszok fejét, a Miniszterelnökséget vezető minisztert: mennyire tartós a siker? Ami a következő években a gazdasági recesszió világában vár ránk, az az eddigieknél is nagyobb áldozatot kíván. A gazdasági várakozások tervezhetetlenek. Mit rontottunk el, mit tettünk helyesen? Gulyás Gergelyt kérdeztük.

Ide figyelj, Nagy Testvér!

[i]![ii]

Engem azután tetszés szerint figyelhetsz – ha te is teljesíted a kívánságomat.

Jól tudjuk, milyen nagyszerűen játszik a labdával és a szavakkal igazságügy(khmgrr-torkomon akad a nevetés)miniszterünk. Újra nagyot alakított. Most éppen bocsánatkérésre szólította fel mindazokat, "akik hetek óta alaptalanul vádolnak minket és rosszindulatú álhíreket terjesztenek".

A Facebook lehetővé teszi, hogy pár éves emlékeinket felidézzük, s rácsodálkozzunk, mi minden történt akkor, éppen mi foglalkoztatott. De nem kell túl messzire mennünk, naptárunkban is megnézhetjük, hogy 1 hónapja is miről vitatkoztunk, milyen rendezvényekre jártunk:  a klíma- és környezetvédelem, a közjó[i], a fenntarthatóság, a demokrácia voltak a nagy témák. Most mindent visz a vírus – s innen visszanézve lehet izgalmas leellenőrizni a korábbiak állításaink érvényességét.

Sokan vitatkoznak azon, hogy egy ennyire széttagolt ellenzék képes lenne-e közös kormányprogramot készíteni. Állítom, hogy igen - akár 5 perc alatt.

A világot felfoghatjuk hálózatok hálózatának, melyben minden alkotóelem/entitás maga is erősebb vagy gyengébb kapcsolatban van másokkal, s így kialakulnak a hálózatok, melyek maguk is kapcsolatban vannak más hálózatokkal. (Messze nem tartom magam a téma szakértőjének – de igyekszem megérteni, s azt találtam, hogy minimum a dolgok leírására, szemléltetésére alkalmas, s ez akkor is így van, ha a dolgok matematikájához nem értek.)

Laborczi Pál - A kapitalizmus nem piacgazdaság  című írásáak feltétlenül előnye, hogy tisztázza a szerző fogalom-értelmezését. A többi - számomra - sokkal inkább köldök-nézelődés.

 Olyanokkal lehet jót beszélgetni, netán vitatkozni, akik nézete közel áll a mienkhez. Bár az ő „eszmetársai” szívesen minősítenek engem neoliberálisnak – de Köves Alexandra[i] ilyen. Egyrészt sokkal optimistább vagyok nála: az AI, robotizáció terjedésével egyre inkább megközelíthetőnek tartom azt az állapotot, hogy az alapvető emberi szükségletek kielégíthetőek legyenek – de pesszimistább, hogy ezt sikerül-e fenntartható módon elérni, hiszen túllaktuk-túlfogyasztottuk a bolygónkat, illetve hogy az általa javasolt megoldásoknak mi a realitása.